2010. december 4., szombat

Ninjutsu az életemben

Évek óta ki szerettem volna próbálni a ninjutsut, de csak 3 hónapja lett lehetőségem erre. Elkezdtem hát Dojo-t keresni. Nagybátyám javasolta, hogy mindenképp Dave-hez menjek, mivel ő is tőle tanult, és garantálta, hogy profi oktatást fogok kapni. Így is lett. Életem egyik legjobb döntése volt, hogy elkezdtem ezt a harcművészetet tanulni. Sokkal magabiztosabb vagyok az életben. Eddig egy-két osztálytársam napi szinten ugratott, fenyegetett, szórakozott velem. Most, hogy látják a határozottságomat, elgondolkoznak előtte, és inkább békén hagynak. Ha pedig mégse, és már fizikailag próbálnak zaklatni, akkor is meg tudom védeni magam, de szerenécsre erre még nem volt szükségem, hiszen mindig azt tanulom, hogy kerüljem el a harcot, és el is kerülöm. Ha valamit mondanak oda se figyelek, stb. Eddig minden sértést magamra vettem, de most már belátom, hogy nem kell foglalkozni velük. Ha jönnek "erősködni" otthagyom őket.
Emellett úgy érzem, hogy más téren is jobb lett az életem. Könnyebben hozok meg döntéseket. Váltok, ha valami nem úgy jön ki, ahogy szeretném. Mindig úgy terelem a dolgokat, hogy nekem legyen jó. Ha az iskolában egy önkéntes munkámért negatív visszajelzést kapok, akkor nem csinálom tovább, hiszen nem magamért, hanem értük dolgozom. Ha meg nem csinálom, akkor általában rájönnek, hogy mégis szükség van rám, és akkor már nem kötnek bele apróságokba. Ha meg kötelező feladatomban teljesítek alul igyekszem azt jobban csinálni.
Belátom, hogy az élet harc, és nem szabad alulmaradni. Nagyon sokat köszönhetek Dave-nek és a Ninjutsunak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.