Főleg, amikor "leteszteltük a tudásunk" habár kissé ideges voltam akkor, mert ilyenkor azért kell valamit produkálni. Úgy fogtam fel, mint egy kihívást és egy berzerkernek kellenek a kihívások! :) Úgy éreztem, mintha az emberek sokkal lassabban és kiszámíthatóbban mozognának, ezért párszor támadóként is találtam el embereket. Mondjuk lehet, hogy néhol kissé elvetettem a sulykot, hisz nem valós küzdelem, de senki se sérült meg, úgyhogy kár lenne ezzel foglalkozni. A végén már teljesen bennem volt a "BAZDMEG! érzés" és lassan kezdek leszokni az ellenfél lealázását követő tiszteletteljes meghajlásról, és rászokni a bemutatásra "Ezt neked..."
Végezetül még annyit, hogy szerintem több ilyen kéne, mert (nekem legalább is) ez sokkal hozzá segít a fejlődéshez, és ha mondjuk kapunk pár pofont, akkor jobban tudjuk kezelni azt, ha valóságban kennek képen.
Üdvözöl titeket a BERZERKEER!
Frankó, hogy te is posztolsz, és főleg, hogy ilyen szépen megfogalmaztad. Jó!
VálaszTörlés