Érdekes dolog történt ma velem. Kb. 4 éve már, hogy a téli hónapokat leszámítva majdnem minden nap bicóval közlekedem. Eddig sikerült megúsznom esés, baleset és sérülés nélkül, pedig általában autóúton tekerek, elég dinamikusan. Ma viszont egy viszonylag lendületesebb kanyarnál valamiben megakadt a pedálom, és egy egész szépet borultam. A körülöttem lévő emberek riadtságából (is) azt gondolom, hogy nem csak én éltem meg úgy, hogy jókora esés volt, na meg a bicó két-három méterre tőlem landolt.. Viszont egy-két horzsoláson kívül semmi bajom nincs (szerencsére a bringának sem).
És ekkor újra eszembe jutott, hogy milyen fontosak is az alapok.. Jó, hogy megtanultunk esni és tompítani..
Hal
Szeva
VálaszTörlésEgyet értek!
Én is sokat bringázom, és már többször megmentett a komoly sérüléstől, hogy megtanultam esni. Adott szituációban gondolkodnom sem kell, automatikusan jönnek a berögződött mozdulatok. Sőt ennek köszönhetően bátrabban kezdek bele új sportok (pl. síelés)tanulásába. Úgy vettem észre, ezek az alapok biztosabbá teszik az ember mozgását és jó értelemben csökkentik a félelem érzetet az újdonságok iránt.